Kicsit szégyellem magam, amiért mindig '30-'60-as évekbeli házakról írok, teljesen oda vagyok értük, már csak azokat látom meg az utcán, pedig a klasszikus Budapest klasszikus házai is klasszikusan szépek, ezt bizonyítandó, íme az impozáns házakat bemutató poszt első része. Ugyan még nem tudom, mit fog tartalmazni a második rész, de a Viki azt mondta, hogy ő tud nagyon impozáns házakat valahol, azt majd megnézzük, és arról fog szólni a második rész, így lesz.

Azokat a házakat gyűjtöttem össze ide, amik különlegesen szépek, nagyon díszesek, vagy ilyenek. Semmit nem tudok róluk, mert az ide vonatkozó éptöri órákra nem jártam, sajnos. (De már bánom!) Szóval ahelyett, hogy most elkezdenék valami mély gondolatot felgöngyölíteni, hogy jaj milyen jó itt ez a sajfhalkfjédkwajd (valami szakszó - a szerk.), inkább csak nézegessünk szép képeket!

Jókai utca

A Jókai utca amúgy is tök menő, én ugyan szeretem a Körutat, de néha már sok, hogy egy szót se lehet váltani a másikkal út közben, mert felváltva csönget a villamos és szirénázik a mentő, és ha véletlenül egyik se, akkor egy bunkó biciklis jön a járdán és van képe rámcsöngetni, hogy menjek arrébb (mi lenne, ha ő menne arrébb? lehetőleg a jó büdös francba) - ilyenkor jól jön egy csendesebb utca a Körút alternatívájaként, ahol 10 m-enként van valami jó kis hely, ahova be lehet ülni. Mi is egy ilyen helyre igyekeztünk, amikor beleütköztünk ebbe a hívogatóan impozáns kapuba:

Elég jó, nem? Sajnos mögé raktak ilyen cellás polikarbonát táblát, hogy ne lehessen belátni, amit egyszerűen képtelen vagyok felfogni. Azért ilyen ez a kapu, mert annak idején úgy gondolták, menő, ha be lehet látni. Most miért baj az, ha be lehet látni? Jobban be akarok majd törni? Hátha ellopom a csillárt!

Csillár helyett azonban rejtett világítás van, egyszerűen szuper!

Szépen fel van újítva, tény, hogy sárga, de itt ez mégsem zavar. Ugye, milyen szép a kis izébizé-bigyózás, csupa előkelőségből? Mindenhol van valami dísz, amit nem átallottak megtervezni és kivitelezni, és a lakóközösséget dicséri, hogy ilyen szépen sikerült mindezt megőrizni.

És tessék, itt lakott (a jó öreg) gróf Széchenyi Zsigmond, a híres vadász és jeles író. (Biztos a vadászós sztorijait írta meg.) A ház többi része is szép volt, de nem impozáns:

Ez a lift ez panorámalift, a kabin is és a liftház is barna üvegből van, elképesztően menő! Nagyon jó, a felújítás is szuper, a legfelső szinten új lépcsőkorlát van:

Ugyanaz a minta, mint a régi, csak ez hajlítgatott laposacél, az meg kovácsolt vas, látszik, hogy új, de mégis hű a régihez.

Ráday utca

A Ráday utca egyáltalán sincs elintézve ezzel az egy házzal, kiaknázatlan lehetőségek vannak ott, még visszatérek ide, az biztos! Én nem akartam belekeverni a nővéremet, de amikor itt sétálgattunk, és megláttuk, mennyire szép ennek a háznak a belseje, nem tehettünk mást, mint hogy bemenjünk és megnézzük. Igazából ez a ház nem is impozáns, inkább kedves, bájos volt, szeretetből volt benne egy csomó minden.

Ez a látvány fogadott a bejárat után, most vettem csak észre fölül középen Máriát, vagy valami szentet. Először a két szint magas tér volt nagy hatással ránk, ez a lépcsőről visszanézve a kapu felé:

Aztán a kis részletek, a kerámia a falon:

Meg a kőkorlát:

De a legjobb ez a műalkotás az udvarra vezető ajtó fölött:

Ez ilyen színes üveg valami, mindenféle minta, nagyon egyedi, még nem láttam ilyet sehol. Jó, hogy nem cserélték le valami rondaságra, és sikerült megőrizni ezt a szép üvegtáblát.

Kossuth tér

A legimpozánsabb lakóház, amit valaha láttam, a Kossuth téren található. Régóta hívogat a szép kapuja, ami óriási nagy és az egész szárny magasságában nyílik. Ez egy valóságos palota, sajnálom, hogy éjszaka találtunk rá, na de mindegy, legalább sikerült bemenni és körülnézni. A kapu itt is kovácsolt vas indabindákkal van díszítve, street view-s képem van csupán, mert nem tudtam sötétben rendesen lefotózni:

Ez a hely annyira menő, hogy azt várnánk, itt mindenki diplomata vagy kormányhivatalnok, ehhez képest mindenféle ki van írva a kapucsengőre: fogorvos, ügyvéd, francia nagykövetség valami kihelyezett osztálya, és Szabó Piri meg Nagy Karcsi, de akár én is lakhatnék ott vagy mondjuk te. Belépve egy két szint magas, galériás tér tárul elénk, minden csupa dísz, csupa kő, és hatalmas nagy csillár lóg be középre:

És ez egy sima lakóház, ez ebben a megdöbbentő. Nagyon nagy, nagyon szép, nagyon impozáns az egész. A tér jobb és bal oldalán "kandalló" és izé van:

Ez a kandalló, ami titkon egy radiátort rejt magában. Ez pedig az izé:

Nem tudom, mi ez, hogy őszinte legyek. Talán egy pad. Minden telis-tele van díszítéssel:

A galériára pedig ki lehet menni:

Mint valami színházi páholy! Az előtérből egy elosztó térbe kerültünk, ahonnan jobbra és balra is lehetett menni:

Két hosszú folyosó vezetett jobbra és balra, aminek a végén kisebb lécsőház volt:

A főlépcsőház pedig ilyen szilvamag alakú, szépséges képződményt mutatott:

A legfelső szinten egy további lépcső vezetett fel még egy szintet:

Ahonnan egy összekötő folyosón át lehetett menni a kisebbik lépcsőházba:

Ez már nem olyan impi, de ez csak egy mellékes folyosó már majdhogynem a padláson. Még utoljára lenéztem lefényképeztem a lépcsőház orsóterében:

Aztán szépen hazamentünk aludni, mert már nagyon elfáradtunk a sok impozáns cucc nézegetésében.

-teti